a szivem nálad van.! .. pont ott az ennivaló mosolyod szélén :)

Azt mondod a vágyaidnak élsz és egyre jobban tombolsz, értéktelen életeddel egyre többet rombolsz.. vedeled a vodkát a kannás bort, és még azt mondod téged büntet a sors...:D

,,Merni kéne minden lépést, kipróbálni minden érzést"

játszottál már a gondolattal? tudod.. hogy egyszer majd mellettem ér a hajnal.. :)

,,Időről időre valamennyien csúnyán viselkedünk. Olyasmit teszünk, amit aztán kétségbeesetten szeretnénk meg nem történtté tenni. A megbánás is része - más mindennel együtt - annak, akivé válunk."

Nem azért szeretlek,mert te vagy a listámon,

Nem azért szeretlek,mert nincs más a világon,

Nem azért,hogy a többinek fájjon.

Csak azért,mert veled el tudom képzelni a világom.

Emlékeztek még?

" Amikor még anyuci kezét fogva mentünk elsőbe?

Amikor még ha 4-est kaptunk sírtunk?

Amikor még a padtársunktól elbarikádoztuk magunkat dolgozatnál, hogy ne lessen?

Amikor még a legcsúnyább szó amit ismertünk, a buta volt?

Amikor anyuci gyógypuszija mindig segített?

Amikor a béküléshez csak a kis ujjunkat kellett megrázni és megint jóban voltunk?

Amikor mindig futva rohantunk fel az emeletre este 8 után?

Amikor azt hittük hogy szörnyek vannak az ágyunk alatt?

Amikor óránként váltogattuk a legjobb barátunkat?

Amikor sose akartunk aludni az oviba? "

“Nem kell óvnod a magánytól! Nem félek, ha egyedül vagyok. Nem akarom, hogy mindig velem légy! Nekem a tudat kell, hogy hozzád bármikor mehetek, és te kérdés nélkül befogadsz.”

Ha valakit szeretsz, az nem arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved tartja..., hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbaltázott valamit.

Minél fontosabb egy érzelem, annál nehezebb kifejezni.

-A világod sokkal egyszerűbb lett volna, ha én nem jövök vissza.

-Ez igaz. De az nem az én világom, amiben Te nem vagy benne. <3

neked vessző, nekem pont.

Az igazi szerelmeseknek nem kell térben és időben találkozniuk, ők a szívükben mindig egyek.

Nem feledem mikor először találkoztunk évekkel ezelőtt még. Éreztem, hogy fáj valami és szóltam hozzád. Te vissza. Majd csak azon vettük észre magunkat, hogy nem bírjuk ki, hogy ne lógjunk egymáson. Hatalmasakat nevettünk, láthatatlanul fonódtunk bele egymás életébe. Tudtam, hogy nem akarlak elveszíteni mert Veled annyira természetes minden és annyira jó, hogy eddig még nem tapasztaltam senkinél. Én elkezdtem a mondatot, Te befejezted. És egy-egy hanglejtésből vagy egy-egy szóból tudtuk, hogy milyen hangulata van a másiknak. Imádtam azt az érzést, hogy ismerem minden rezdülésedet. Jó érzés volt, hogy szeretlek és Te viszont szeretsz és tudtam, hogy hiába vagy távol, tudom, hogy feltételek nélkül szeretsz. Azt szereted aki vagyok.

saját!

"Megtaláltam azt a helyet, ahol teljesen önmagam lehetek."

saját!

"Mert igenis van olyan, akiért sokadszorra is megéri küzdeni!"

‎"Becsüld meg gyerekként kapott mackódat. Életre szóló barátod és bizalmasod lesz."

Mondta egy bölcs ember.

Nekem nem volt olyan játék mackóm melyhez ragaszkodtam volna. A polcon csücsült többi barátjával. Nekem nem volt szükségem egy játék mackóra, mert ott voltál nekem te. Emlékszel, szinte mindent együtt csináltunk.Elkalandoztunk a legvadabb képzeletbeli világokba, elásott kincseket kerestünk, együtt botorkáltunk a parton egy bottal és egy hosszú cérnával. Ha kellett vadászok voltunk, ha kellett tündérek esetleg boszorkányok vagy hercegnők és a hajunk lógattuk le az erkélyről.Együtt próbáltunk ki minden olyat, ami jó és káros. Megtanultuk elfogadni egymás hibáit. És büszkén mondhatom, hogy te még éjszaka is felveszed a telefont, álmosan végighallgatod a világrengető problémáim, és bölcs tanácsot adsz. Könnycsordulásig tudunk nevetni a jelentéktelen kis dolgokon, és halálos félelemben egymás kezét szorítva nézünk egy ócska horror filmet.Őszintén beszélünk egymással és támogatjuk egymást. Van mikor túl sokat vagyunk együtt és apró, felesleges hülyeségeken kapjuk fel a vizet, de mindig visszatalálunk egymáshoz. Én tudom, hogy rengeteg szerethető szokásod van, és egy remek ember vagy, akárki akármit mond, én tudom, mert ismerlek. Nálad jobban nem ismer senki, nálam jobban nem ismer senki.

Tudom hogy ez a legszebb, legőszintébb, legcsodásabb és legigazabb barátság, mert évek óta testvéremként szeretlek, és soha nem akarlak elveszíteni. Bármi történjen, a világ mindig csak a miénk lesz. Örökre.

A semmibe bámult, és éreztem, ő is ugyanúgy szenved, mint én. Átölelt, és csak ültünk együtt a verandán; mint két elveszett, szerencsétlen ember.

Ismerem a bekattant állapotot. És te be vagy kattanva. Történelmi pillanat. Nem tudsz koncentrálni, igaz? Rögtön ugrasz, ha csöng a telefon. Naponta több százszor megnézed az email-jeidet. Szerelmes dalokat akarsz írni. Nem, legszívesebben minden beszélgetésben valahogy ráterelnéd a szót. Mindenkivel megtörténik. És most veled is megtörtént, barátom.