2011. november 21., hétfő



Nevetségesen ironikusnak tűnt, hogy a kirakós játék darabjai épp akkor álljanak össze tökéletes képpé, amikor mindjárt megsemmisül.
(Breaking down)


Nekem nem kell több millió szív facebookra, csak ölelj meg és halkan súgd a fülembe,hogy szeretsz.


A gyorsan szerelembe eső ember nagy hibája, hogy olykor képzelt dolgokba lesz szerelmes..


A legjobb barát tulajdonképpen egy testvér, akit az élet elfelejtett neked adni. 


Lehet hogy kicsi vagyok, de attól még sok szeretetre van szükségem *-*


"Gondoltál már arra, hogy ha te nem lennél, mennyivel unalmasabb lenne a világ Például a barátaid számára. Mennyi át nem élt közös emlék,mennyi ismételhetetlen pillanat maradt volna ki. Hány pillantás, amit csak neked szántak,egy mosoly,amit soha nem fogsz elfelejteni. Egy szívből jövő kacagás, ami bearanyozta az egész napodat. Az első érintés, amit tőle kaptál,az első csók, első szál rózsa, közös délután, mikor a szikrázó napsütésből egyszerre csak nyári zivatar lett,és hazaszaladtatok a pulcsija alatt. De ha nem élnél, nem gondolkodtál volna ezen se. Akkor semmi nem lenne. Ez számunkra elképzelhetetlen. S mikor úgy érzed, reménytelen a helyzet,ha senki nem szeret,ha legszívesebben elsüllyednél, mintha nem is lettél volna,esetleg elmenekülnél a világ másik végébe,állj meg egy kicsit. Gondolj magadra. Aztán a családodra. Rá. Majd a barátaidra. A világra .Egy évre. Egy hónapra. Egy napra. Egy órára. Egy Percre. Egy másodpercre .Majd nyisd ki a szemed. Látod? Felébredtél. Ez a való világ. Innen nincs kiút. Itt már nem lehet felébredni. Nyitott szemmel kell járni, éjjel, nappal. Senkiben nem szabad megbízni. Még abban sem, aki azt mondja,hogy a legjobb barátod. nem tudhatod, hogy mikor támad hátulról. Aki azt mondja, hogy szeret,talán igaz lehet .De akinél a szem beszél, az igazán érted él."


Ne hidd, hogy hiányzol csak jó lenne, ha itt lennél.
Ne hidd, hogy szeretlek csak több vagy az életemnél.
Ne hidd, hogy féltelek, csak aggódom Érted,
hisz nélküled kedvesem semmit sem ér az élet



Én várok rád, hogyha várni kell, mert érzem, 
hogy jössz, újra itt leszel, és többé nem engedlek el.


"Szeretethiány az, amikor boldog lennél egy pillantástól, mely azt sugallja: szeretlek, egy mosolytól, mely mosolyt csalna az arcodra...és egy öleléstől, melyből azt éreznéd, hogy valakinek fontos vagy..."


„Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz.”


Köszönöm azoknak, akik utáltak.
Erősebbé tettek.
Köszönöm azoknak, akik szerettek.
Gyengéddé tettek.
Köszönöm azoknak, akik törődtek velem.
Miattuk fontosnak éreztem magam.
Köszönöm azoknak, akik beléptek az életembe.
Azzá tettetek, aki ma vagyok.
Köszönöm azoknak, akik elmentek.
Megmutatták, hogy semmi nem tart örökké.
Köszönöm azoknak, akik maradtak.
Megmutatták, hogy milyen az igazi barátság
Köszönöm azoknak, akik meghallgattak
Úgy éreztem, megérdemlem

Álmodj néha rólam, és én ott leszek Veled, ha megérint a hajnal korábban ébredek, szólj néha hozzám, ha hiányzom neked, keress álmaidban és én ott leszek veled!