2011. október 29., szombat



igen, van amikor tűsarkúban topogok végig az utcán, sminkelem is magam, ha épp ahhoz van kedvem, órákig szárítom és vasalom a hajam. elmegyek bulizni a barátaimmal és flörtölök a jó pasikkal. szeretek szép lenni, mert NŐ vagyok - de! - ha épp úgy gondolom, edzőcipőt húzok, összefogom a hajam, ami napok óta még hajszárítót sem látott, nem teszek fel alapozót sem. attól még, hogy néha így, nem vagyok sem buta liba, sem pedig remete lány... csak IGAZI NŐ..

*...A távolság nem lehet akadály, ha két szív együtt dobban. ...* 


Csakis olyan pasi kell, lányok, aki olyannak szeret, amilyenek vagytok. Sőt, azért szeret, mert olyanok vagytok. Minden apró dilivel egyetemben. Higgyetek nekem!


" Ha az élet citrommal kínál, kérj mellé tequilát!!! "


" Voltam önző és gyáva, olyan aki megfutamodik az érzéseitől. Nem mer szeretni, és nem is hagyja, hogy őt szeressék. De rájöttem, hogy ez az út nem vezet sehova... "



Azt hiszem, hogy korábban azért nem tudtam megvalósítani az álmaimat, mert nem voltam őszinte, vagy nem vállaltam felelősséget azért, amit éreztem. Ebből következett, hogy akaratlanul eldobtam magamtól az álmot, mivel a gondolataim és a cselekedeteim nem voltak összhangban egymással. 



Tudod-e, hogy azaz ember, aki lelkileg erősnek tűnik, az valójában érzékeny és gyenge? Tudod-e, hogy akik azzal foglalkoznak, hogy másokat védenek, azoknak van a legnagyobb szükségük védelemre? Tudod-e, hogy a 3 legnehezebben kimondható mondat a "Szeretlek!", "Bocsáss meg!", és "Kérlek, segíts!"?

2011. október 26., szerda


Tudod, van aki némán ül, van aki megőrül, van aki tűr és van aki elmenekül, de néha van aki küzd és néha van aki nyer, ha kell belehalok, de nem adom fel..


Elárulok egu titkot ... téged jobban szeretlek mint a plüss macimat . De pszt ... még a végén féltékeny lesz .


 Miért más az első szerelem? Én azt hiszem, tudom.. Az első szerelem tisztább, mint bármi más. Mint a mesékben. El hisszük kedvesünk minden szavát, hisszük, hogy boldogok leszünk. Hisz még sosem csalódtunk előtte igaz szerelmünkben. Akit előtte tiszta szívből szerettünk még nem csalt meg, nem csapott be, nem okozott mély Fájdalmat. Hisz esély se lett volna erre. Mert akkor az első szerelem, nem az első lenne. S oly tiszta, félelem nélküli érzés ez, talán ez teszi oly csodálatossá. De az első csalódás mind ezt megöli. A csalódás elveszi tőlünk ezt az érzést. Ha valakit megcsalt az első szerelme, Ő onnantól rettegni fog ettől. Hiába lesz újra szerelmes, hiába szereti tiszta szívéből, a lelke mélyén fél, hogy ugyanaz fog történni. Fél, hogy újra megcsalják. Nevetséges nem? Hisz a két ember nem is ugyanaz. Talán még kicsit sem hasonlítanak, és mi mégis félünk ettől az érzéstől. Mert ezt teszi velünk az első szerelem. 

Csak ő az egyetlen akire bármikor számíthatok. Hívhatom éjjel, nappal... nevetve, sírva... boldogan, szomorúan... kedvesen, mérgesen. Ő mindig meghallgat. Ha már mindenki ott hagyott ő akkor is oda nyújtja a kezét. Semmi sem tökéletes ezen a földön, mégis... nekem Ő az.