Lányból vagyok, így hajlamos vagyok eltúlozni dolgokat, vagy éppen alábecsülni őket. Szinte mindent túlreagálok, a bolhából is elefántot csinálok.. hisztizek a semmiért, álomvilágban élek. De amikor azt mondom: szeretlek, az sosem hazugság. :(
2011. augusztus 11., csütörtök
Előbb-utóbb minden csaj kívülről fújja a szabályokat. Ha egy fiú behúz egyet, tetszel neki. Soha nem próbálj magadnak frufrut vágni. És egyszer majd megismerkedsz egy klassz sráccal, akiben biztos, hogy nem fogsz csalódni. Minden film, minden regény azt sugallja, hogy várjunk az igazira. De a történet felénél jön a csavar. Váratlanul szerelmet vall neked valaki. Vagyis ez a kivétel. Sokszor csak a végső cél lebeg a szemünk előtt, és nem vesszük észre a jeleket. Összetévesztjük az érdeklődést a közönnyel. A komolyat a komolytalannal. Persze az is előfordulhat, hogy végül csalódnod kell a klassz srácban. Lehet, hogy egyedül maradsz. Összetörve. De lassan rájössz, hogy hol szúrtad el, és újra kezded. Megrázod magad, mert tudod, hogy valami jobb vár rád. És ha sikerül továbblépned, akkor az már nem is csalódás.
Azok a nagy szavak amiket az emberek használnak, mint a szerelem... mindenki csak álmodik róla, hogy majd egyszer ő is átéli. Olyan boldog lehet mint azok az emberek akik mesélik nekik. És egyszer csak veled is megtörténik. Szerelmes leszel. Lehet hogy rádöbbensz időben, lehet hogy nem. Nekem sok időbe tellett. Mennyit jelent ez nekem hogy rájöttem szeretlek?? Szerettem. Szeretem. Szeretlek. Most mégis hagylak elmenni. Szeretni fogok valakit így mint Téged?? Erre a kérdésre csak a jövő adhat választ, de örökre a szívemben örizlek, mert olyat adtál amit nagyon kevesek. Boldoggá tettél. Még ha nem is tudsz róla.
(saját)
Sok mindent szeretnék mostanában, de legfőként azt, hogy bárcsak itt lehetnél mellettem. furcsa, de nem emlékszem rá, hogy mielőtt megismertelek, mikor sírtam utoljára. mostanában meg úgy látszik, hamar kicsordul a könnyem... te viszont valahogy értelmet adsz még a szomorúságnak is, úgy közelíted meg a dolgokat, hogy attól enyhül a fájdalmam. drága kincs vagy, ajándék, s ha majd újra együtt leszünk, addig akarlak a karjaimban tartani, amíg lesz bennük elég erő, hogy ezt meg tehessem. sokszor csak az tartja bennem a lelket, hogy gondolatban veled lehetek.
Mint mindennek, a futásnak és a szerelemnek is van egy olyan pillanata amikor minden a legnehezebb. Úgy érzed, hogy nincs tovább, nem bírod már, ha nem hagyod abba belehalsz.. Csak egy dolgot akarsz, befejezni az egészet, csak ne kelljen mindezt érezni, elég volt. Itt dől el, hogy milyen vagy valójában. Gyenge vagy és abbahagyod? Vagy elég erős vagy és folytatod? Tudod, ha nem hagyod abba eléred a célod, mindent megkapsz amit szeretnél.. És rájössz, minden megérte.
*Egy plüssmaci ült a játékbolt egyik polcán, és nagyon magányos volt. Volt a jobb kezén egy "60 fokon mosható" cédula, azt hitte ez a neve. Mosható nagyon magányos volt, mert az összes játékot megvették mellőle, egyszer csak úgy gondolta elindul, hogy megtalálja az élet értelmét.
Először egy egérrel találkozott, megkérdezte tőle mi az élet értelme?Az egér azt mondta:Gyűjtögetni, hogy mindig tele legyen az éléskamra.Ez Moshatónak nem tetszett.Másodszor egy macskával találkozott:Az az élet értelme, hogy dörgölőzzünk mindig a megfelelő lábhoz, így érjük el, hogy legyen jó meleg szobánk, és ennivalónk. Moshatónak ez sem tetszett.Harmadszor egy kutyával találkozott:Szolgálni kell a gazdánkat.Valahogy ez sem volt neki az igazi.Negyedszer egy elefántot kérdezett:Az az élet értelme, hogy az élet értelméről gondolkodjunk.Ezzel sem tudott azonosulni.Több állatot is megkérdezett, de egyik válasszal sem elégedett meg. Szegény nagyon elfáradt és elkeseredett. Leült egy kilométerkőre fáradtan és nagyon szomorúan. Hirtelen lépéseket hallott a háta mögött, de már ez sem érdekelte.Egy kislány sétált arra, aki észrevette.- Nahát egy plüssmackó!A kislány felkapta, és magához ölelte. Mosható hallotta a kislány szívének a dobogását, és akkor már tudta, hogy megtalálta az élet értelmét.Az életben az a legfontosabb, hogy tartozzunk valahová, valakihez, szeressünk és szeretve legyünk.A kislány hazavitte Moshatót, aki nagyon sokáig volt ott a szobájában, akivel nagyon sokat játszott, és sok örömet okoztak egymásnak.* ♥
Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami ami mindennek a lényege.. ami nélkül semminek nincs értelme..
Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik két kézzel kapj érte. Ha ez gyökeresen megváltoztatja az életed ne ellenkezz. Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni.
Mi a szerelem? Valójában egy rózsaszín ködfelhő, amit nem veszel észre még benne vagy, csak akkor mikor már elmúlt és fájdalmat okoz. Rajtad kívül mindenki látja rajtad, de ezt az érzést csak te és ő élitek át. Mint egy kis burok. És ha vége, a burok nagy csattanással törik meg és sebet hagy benned. A szerelem azt jelenti, hogy egy olyan ember van melletted aki viszonozza azt amit te magd is érzel. A közeledben van. Átölel. Megcsókol. Vigyáz rád. Boldoggá tesz. Szeret és bármit megtenne érted a világon, hogy ne érjen bántódás. Mégis a végén fájdalmat okoz, hiszen elhagy és nem lesz veled. Nem lesz aki megfogja a kezedet, aki letörölje a könnyeidet. Csak a maró üresség és fájdalom marad. Hát hol itt az igazság?!
(saját)
(saját)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)