"Becsüld meg gyerekként kapott mackódat. Életre szóló barátod és bizalmasod lesz."
Nekem nem volt olyan játék mackóm melyhez ragaszkodtam volna. A polcon csücsült többi barátjával. Nekem nem volt szükségem egy játék mackóra, mert ott voltál nekem te. Emlékszel, szinte mindent együtt csináltunk.Elkalandoztunk a legvadabb képzeletbeli világokba, elásott kincseket kerestünk, együtt botorkáltunk a parton egy bottal és egy hosszú cérnával. Ha kellett vadászok voltunk, ha kellett tündérek esetleg boszorkányok vagy hercegnők és a hajunk lógattuk le az erkélyről.Együtt próbáltunk ki minden olyat, ami jó és káros. Megtanultuk elfogadni egymás hibáit. És büszkén mondhatom, hogy te még éjszaka is felveszed a telefont, álmosan végighallgatod a világrengető problémáim, és bölcs tanácsot adsz. Könnycsordulásig tudunk nevetni a jelentéktelen kis dolgokon, és halálos félelemben egymás kezét szorítva nézünk egy ócska horror filmet.Őszintén beszélünk egymással és támogatjuk egymást. Van mikor túl sokat vagyunk együtt és apró, felesleges hülyeségeken kapjuk fel a vizet, de mindig visszatalálunk egymáshoz. Én tudom, hogy rengeteg szerethető szokásod van, és egy remek ember vagy, akárki akármit mond, én tudom, mert ismerlek. Nálad jobban nem ismer senki, nálam jobban nem ismer senki.
Tudom hogy ez a legszebb, legőszintébb, legcsodásabb és legigazabb barátság, mert évek óta testvéremként szeretlek, és soha nem akarlak elveszíteni. Bármi történjen, a világ mindig csak a miénk lesz. Örökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése