Mert fáj, ha rám nézel fáj, ha a közelemben vagy,
ha meglátlak, ahogy a korodbeli fiúkkal bohóckodsz.
Utálom magam amikor nem bírom ki és hozzád érek.
Fáj, amikor rám mosolyogsz, amikor meglátom a
csillogást a szemedben vagy csak egyszerűen látom,
hogy milyen vicces amikor mérges vagy valamiért.
Megrémít a szeretet amit néha mintha látnék a szemedben. .
De ezen érzések közül a legrémisztőbb az amit én érzek:
hogy amikor rám mosolyogsz, a szívem megremeg.
Amikor nem velem beszélgetsz , megszakad. Amikor úgy érzem,
hogy szeretsz,legszívesebben magamhoz szorítanálak és
soha nem engednélek el. Néha elegem van az egészből,
de ilyenkor egy újabb mosollyal ismét magadhoz láncolsz.
De mégis az egész az én hibám. Mert szeretlek, amit tudom,
hogy nem lehet. . ez a legnyomorúságosabb az egészben. .
Hogy soha nem szerethettem volna beléd. Sajnálom...